2011. május 29., vasárnap

Pipacsok

Tegnap a Jeli arborétumban voltunk. Rengeteg látogató volt. A piros és pink rhododendronok már levirágoztak, de még illatoztak a sárgák, lilák, halvány rózsaszínek. Az egész arborétumot átjárta a virágzó rhododendronok átható, intenzív illata, a méhek folyamatos zümmögése.
Nagy sétát tettünk a hatalmas parkban, de alig vártam már hogy hazafelé megálljunk egy pipacsokkal teli rét mellett.
Az út menti repcésben virított a pipacs, és egy-két búzavirág kéklett a repcés szélén. A pipacsok sem alkottak összefüggő mezőt, ritkás csoportokban piroslottak a zöld réten. Nagyon szeretem ezt az egyszerű, érzékeny, tüzes színű virágot, melynek a szirmai olyanok, mint a gyűrt selyem, és annyira, de annyira vékonyak... Nekem a pipacs a nyár egyik jelképe. Szeretem a pipacs tarkította aranyló sárga búzatáblákat, a vadvirágos réteket. Hozzátartozik a nyár ízéhez.



Szép napot mindenkinek!

2 megjegyzés:

  1. imádom őket, nekem ezek a kedvenceim... törékenyek, mégis feltünőek... karcsúak és finomak, mégis agressziv gyomok... szóval, szeretem a kettősségüket... nálunk még nem nyilnak, pedig várom, hogy én is készithessek róluk fotókat

    VálaszTörlés
  2. Ó, az én egyik kedvenc virágom is, az a jó kis színe-nyami!
    A másik kedvencem a margaréta-bármilyen formában (hagyományos nyári és krizantémként is,) a legbájosabb, legegyszerűbb.....

    VálaszTörlés