2012. június 21., csütörtök

Mindjárt kettő

Hát, először is következzék a nagy bejelentés, amit elsősorban scrapbook-os társaimmal szeretnék megosztani: jelentem, visszatértem!
Magyarázkodni nem akarok a hosszú távollétem felől. Elég annyi, hogy az elmúlt év vége (tudom, régen volt már) kicsit sűrűre sikerült, elég sok mindent kellett teljesítenem, és szükségem volt a feltöltődésre. Jó fél éven át nem scrappeltem, bizonyára többeknek feltűnt a távolmaradásom. Ezúttal is köszönöm Jovi érdeklődését, és egyúttal bocsánatot is kérek tőle, amiért válaszra se méltattam. Ez idő alatt, bevallom, nem nagyon követtem, mi is történik a scrap.hu háza táján és scrapper körökben, bár időnként belekukkantottam a galériába. Jónéhány új arc érkezett,  sok örömteli esemény történt azóta. Utólag is hadd gratuláljak mindazoknak, akik összeházasodtak, babát várnak, vagy édesanyává váltak, sok-sok boldogságot kívánok mindnyájuknak!
Hát, jelentem, kipihentem magam, és szeretnék visszatérni a scrap-körökbe. Továbbra is bírkózom az időhiánnyal, és a kommentelés, fórumozás sem az erősségem, de újra alkotni... de jó lenne!!!

Kettő oldalt is hoztam nektek.
A gyerekek ritkán komolyak a fényképeken, Marci is mindig képeket vág, ha fotózzák, de itt olyan nagyfiúsan komolyan néz a kamerába, hogy ez a cím jutott eszembe. Időközben felkapott motívum lett a rombuszminta meg a chevron, úgyhogy dekorgumiból gyártottam is pecsétet és már kész is volt a fiús háttér. Ezen tényleg minden sk, a betűk, a fényképezőgép, a háttér, a felhők, a szív.

A másik oldal a szeptemberben már másodikos Dorkáról készült, egy digi oldalt lifteltem, nagyon tetszett az elrendezése. A chevron itt is befigyel, + egy kis pacázás.  Azt hiszem, mindkét oldal elég "Nóris" lett:  egyszerű, alig-alig kaptak díszítést.


 Elégedett vagyok velük.

2012. június 12., kedd

Hosszú hétvége Szlovéniában

 Savica-vízesés - Bohinji-tó - Bled - Vintgar-szurdok - Kranska Gora 

A hétvégén alkalmunk nyílt egy háromnapos szlovéniai kirándulásra a munkahelyem jóvoltából. Úgy volt, hogy csak én megyek a családból, de az utolsó pillanatban felszabadult egy hely a buszban, így a férjem is el tudott jönni. Amúgy is a hétvégére esett a házassági évfordulónk, így aztán úgy ünnepeltük, ahogy szerettük volna: sokat kirándultunk, és gyönyörű helyeken jártunk.

A fő úticél Bled volt. Még soha nem hallottam róla azelőtt, a google képei alapján kihagyhatatlan lehetőség volt az utazás (keressetek rá ti is, télen lélegzetelállítóan szép!). 
Az első állomás a Savica-vízesés volt. Megérte felkapaszkodni a lépcsőkön, mert csodás látványban volt részünk. A vízesés a Bohinji-tó északnyugati sarkában lévő, csaknem függőleges és több száz méteres Komma-szikla oldalából tör elő. A bővizű forrás vize egyből 70 métert zuhan. Tulajdonképpen ez a Száva egyik forrása.  A kis folyócska ezt követően 1-2 km után  belefolyik a Bohinji-tóba, ahonnét feldúsulva folytatja tovább az útját  Sava Bohinjka néven. 
Mi is folytattuk utunkat, és a kis folyócskát követve megálltunk tenni egy sétát a Bohinji-tó partján. A smaragdzöld színű, kristálytiszta vízű tó látványa körben a hegyekkel igazán megkapó volt a szép időben. A romantikus kőhíd után már raftingolásra alkalmas vadvízi folyószakasz vezet keresztül a páratlanul szép tájon.
Este hazatértünk a szállásunkra, ami a hegy másik oldalán, az osztrák és olasz határ közelében, hegyekkel övezett völgyben, Kranska Gorában volt. Szlovénia legmagasabb pontja, a Triglav ugyan nem látszott a  tiszta időben sem,  de előhegyei is jó 2200-2400 m-re magasodnak a tengerszint fölé, és foltokban még hó borította őket. Nem tudom miért, de a hegyek látványára mindig elfog a vágy is, hogy megmásszam őket.
Másnap az egész napot a bledi vár és a sziget megtekintésére szántuk. Sajnos, már reggel szakadó esőre ébredtünk, ami a hegyekre eső kilátást nehezítette. Bledben végig borús, csapadékos idő volt, szemerkélő esővel. Az ezer éves várból kitekintve az egész tó és a kis sziget is felhőbe burkolózott. Helyes kis gondolával hajóztunk át a szigetre, ahol a gótikus stílusú Mária-templom áll. Azután megkóstoltuk a hely nevezetességét, a krémest, ami tényleg nagyon finom volt. Bledtől mindössze néhány kilóméterre szálltunk ki legközelebb a buszból. Sajnos a Vintgar-szurdokra csak egy óránk maradt, amit nagyon bánok, mert ezzel kellett volna kezdeni a látnivalók sorát. A magas sziklafalak mellett,  a zúgó patak felett kiépített fahíd vezetett végig a  párába burkolózó, keskeny szurdokon. Szavakkal nem is lehet leírni az élményt. Visszaérve Kranska Gorába, a szálláshelyünkre, még nem bírtunk ellenállni a kísértésnek, hogy magasabbra merészkedjünk, de csupán a sífelvonó tetejéig jutottunk. Azért innen is szép kilátás nyílt a falura és a környező hegyekre.
Harmadnap, vasárnap reggel indultunk hazafelé. Útközben megálltunk egy kicsit Mariborban. Csodás hétvégét töltöttünk Szlovéniában, engem teljesen elvarázsolt a hegyek, a vadul hömpölygő kristálytiszta folyók, no meg a mindenfelé legelésző tehenek látványa. Csak azt sajnáltuk mindketten, hogy a gyerekeink nem lehetnek itt, biztosan élvezték volna ők is. Remélem, néhány év múlva már négyesben jöhetünk ide vissza.
És most, a hosszú élménybeszámoló után jöjjenek a képek:

Csak úgy
Háttérben a Savica-vízesés
Smaragzöld kis tóba zubog a vízesés
Ez is a Savica.
A Bohinji-tó
Kristálytiszta és hideg
Kék csónak a tavon
Tükörkép
Részlet
Kell ennél több?
Gyönyörű kőhíd a tó felett
Itt raftingolni is lehet
A bled-i vár kapuja
Részlet a vár belső udvarából
A bledi tó szigete a Mária-templommal, előtérben a gondolával, amin áthajóztunk a szigetre
Kilátás a smaragdszínű tóra a szigetről
A Vintgar-szurdok
Párában
Én vagyok
A Vintgar szurdok-beli vízesés, felette a kőhíddal
Fahíd ível át a szurdokban a zúgó vadvíz felett
A szurdok
Kranska Gora
Végig a fahídon
Háttérben a Triglav előhegyei
Alpesi rét Kranska Gorán
Maribor egyik szép tere
Kátyúzás Mariborban