Pár sort írok a szombatról, aztán jöhetnek a tegnapi fotók.
Ebéd után a már megszokott program: Dorkát vittük lovagolni Vépre. Aztán este 6-kor cirkuszba mentünk. Előtte egy kicsit hancúroztak a falevelekben:
Ebéd után a már megszokott program: Dorkát vittük lovagolni Vépre. Aztán este 6-kor cirkuszba mentünk. Előtte egy kicsit hancúroztak a falevelekben:
A lányom imádja a cirkuszt, a kevésbé színvonalasért is nagyon tud lelkesedni, és legszívesebben a városban szereplő összes cirkuszba elmenne. De most a Richter Flórián-féle Magyar Nemzeti Cirkusz vendégszerepelt nálunk, ami az igényes fajtából való. Bevallom, én sem szerettem soha a cirkuszt, de erre bármikor elmennék. Nincs benne semmilyen szemfényvesztés, bűvészek meg elfűrészelt nők, hanem valódi tornászok, artisták és gyönyörű állatok. A Horse Evolution-ből már ismert lovak és koreográfiák most is lenyűgöztek. Itt egy kis ízelítő annak, aki még nem látta:
Meg is kérik az árát, ki kellett nyitnunk a pénztárcánkat, de legalább a gyerekeink elmondhatják, hogy tevegeltek és elefánton ültek.
Tegnap végre csodálatos időben kirándultunk. Jó lett volna, ha a múlt heti kirándulásunkkor is ilyen szép napos idő van, de azt még jobban sajnáltam volna, ha most nem sütött volna a nap. Így végre csinálhattam néhány szép fotót.
Nagyon szeretjük a vaskeresztesei szőlőhegyet, a környező falvakat, tájat. Most a gyerekekkel tettünk egy kisebb kirándulást a szőlőhegyen. Imádom a pincék hangulatát, a végeláthatatlan szőlőtőkék sorát, az ősz színeit és a fényeket. Ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy milyen jó volna venni egy borospincét vagy egy parasztházat a környéken. Mondjuk egy ilyet, körtefával:
Tegnap végre csodálatos időben kirándultunk. Jó lett volna, ha a múlt heti kirándulásunkkor is ilyen szép napos idő van, de azt még jobban sajnáltam volna, ha most nem sütött volna a nap. Így végre csinálhattam néhány szép fotót.
Nagyon szeretjük a vaskeresztesei szőlőhegyet, a környező falvakat, tájat. Most a gyerekekkel tettünk egy kisebb kirándulást a szőlőhegyen. Imádom a pincék hangulatát, a végeláthatatlan szőlőtőkék sorát, az ősz színeit és a fényeket. Ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy milyen jó volna venni egy borospincét vagy egy parasztházat a környéken. Mondjuk egy ilyet, körtefával:
Ismét átsétáltunk Ausztriába, kóstoltunk az osztrák szőlőből.
Látkép az osztrák szőlőhegy felé:
Visszafelé az utolsó állomás Judit borozója volt, természetesen szombati szüretelésű musttal és toronyi kenyérre kent finomságokkal: tepertővel, lilahagymával, fokhagymás túrókrémmel és friss zöldségekkel:
Néhány fotó a kirándulásról a hangulat kedvéért:
További szép őszt mindenkinek!
Szépen hozzák a képek azt a csodás őszt, ami most van. Köszi, hogy megosztottad!
VálaszTörlésTényleg nagyon hangulatos! Én is imádom a mi szőlőhegyünket, a Kissomlyót, de már olyan régen voltam otthon...
VálaszTörlésúgy szeretem a fotóidat, annyira kifejezőek... szép helyeken jártatok és a gyerekeken is nagyon látszik, hogy mennyire élvezik ezeket a kirándulásokat...
VálaszTörlésa szőlőhegyet pedig én is imádom... ahol én felnőttem, ott hire sem volt a szőlőnek, csak piacon lehet kapni, mert a hideg miatt nem érik be... de ahol most lakunk és ahonnan a férjem szülei származnak, tele van szőlővel, pincékkel... a gyerekek minden hétvégén ott vannak, igaz én ritkán tartok velük... na, de most, hogy már Áron is csatangolhat magára, ez is megváltozik... már alig várom