Blogdíj és ékszerek

Amióta felfedeztem a scrapbook-ot, csupa jó dolog történik velem. Számomra ez örömforrás, és most már nem tudnék nélküle létezni. De a legcsodálatosabb benne, hogy általa kitárult előttem a világ. Nem is ismerek magamra: imádok élni! Szeretem olvasgatni mások gondolatait, nézegetni az alkotásokat és gyönyörködni bennük. Nem is ismerjük egymást, mégis olyan közel érzem magamhoz őket... van egy kedvenc idézetem is erre, egy Metallica szám (Nothing else matters) fordítása:

A távolság nem számít, olyan közel vagyunk
a szívünktől több már nem is telhetne.
Örökké bízva abban amik vagyunk
és semmi más nem számít.

Andi különösen boldoggá tett tegnap, meg is hatódtam nagyon. Rá meg különösen igaz a fenti idézet. Szóval kaptam tőle egy "Köszönöm hogy része vagy a világnak!" díjat.
Nem küldöm tovább, a fenti idézet minden kedves olvasómnak és azoknak is szól, akiket én olvasok.

Ágika volt olyan kedves, hogy a múlt hét végén hozott néhány dolgot Pestről. Nekiálltam fülbevalókat gyártani, az első példányokat megmutatom. Gyöngyös filcgyöngyöt Ágika hozta, a lila-kék pompom itthon volt.

Dorka szülinapi zsúrra ment ma egyik ovistársához, erre az alkalomra gyorsan varrtam egy kis díszt a hajgumijára, és összeütöttem egy karkötőt is, amit majd továbbfejlesztek. Ez még hajgumi alapra készült, erre varrtam fel a vidám formákat. Szerintem nagyon mutatós-lányos lett, Dorkának nagyon tetszik.