-12 celsius

Az augusztusi vázlatkihívásra készítettem az alábbi oldalt. Nyár ide vagy oda, most az elmúlt tél egyik leghidegebb napján készült fotókat vettem elő. Reggel, útban az ovi felé fényképeztem ezeket Marciról, amikor kesztyűs markába fogta a havat (majdnem lefagyott a kezem fotózás közben, de meg kellett örökítenem azt a kevéske havat, ami esett a télen, mert hó nélkül nem igazi a tél).

A vázlatot egy kötöttpulcsi-mintás kartonra terveztem, amire fehér akrillal festettem, dudliztam. A mintalyukasztott elemek is tavalyról maradtak. Érdekes elemként tettem rá a vatelindarabkákat, amiket miltonkapoccsal rögzítettem. Mikor megláttam az előző napi varrományomból maradt vatelinfecniket az asztalomon, muszáj volt rárakni azokat is az oldalra. A cím valahogy ellentétben áll az oldal melegségével: a kötöttpulcsitól és a vatelintől olyan meleg hatású lett az egész.

Így néz ki:

Minialbum

Yabo-s kör album az alapja ennek a minialbumnak, amit ajándékba készítettem. Holnapután Szekszárdra készülünk a barátainkhoz, akik kétévente járnak mifelénk, és a nagyon ritka találkozások ellenére mindig nagyon jókat tudunk beszélgetni, és a lányok is igazi barátnők lettek. Most mi viszonozzuk a látogatásukat, és az ajándékok mellé (Bebitől vásároltam néhány apróságot) készítettem ezt a minialbumot a tavalyi fotókból.

Minden gyerkőcnek szántam egy oldalpárt, az elsőn Luca szerepel, aztán következnek a sajátjaim. A közös kisvonatozásnak a Holdfényligetben és a Kalandváros-beli hintázásnak is szántam egy-egy oldalpárt, a végére a közös fotókat tettem. A fényképeket nem én csináltam, Réka képeiből válogattam. A fotókon kívűl Jovitól szerzett papírokat használtam és nagyon kevés díszítőt.

Fehér és színes

Már régóta volt egy elképzelésem arról, hogy szeretnék egy monokróm scrapbook oldalt. A fejemben volt is egy kép, csak fehérrel, különböző textúrákkal, anyagokkal. Nagyon érdekesnek találtam. Ez lett belőle:

Majdnem tiszta fehér: a fehér és a fehér tört árnyalatai vannak csak jelen. Az anyagok, technikák pedig: tortacsipke, hullámkarton, horgolt  hópehely, domborítás, mintalyukasztás, festés, gyöngytoll.

És egy ezzel ellentétes, színekben tobzódó oldal:

Végre kaptam akvarellpapírt, és nekieshettem az anilinkészletemnek. Fehér zsírkrétával firkálgattam először a papírra, majd festettem, aztán jöhetett a chevron minta. Eredetileg két fotót szerettem volna az oldalra. Csináltam is mindegyik fotó köré egy firkált keretet. Végül az egyik fotót félredobtam, a keret maradt. Még néhány fecni került rá a maradékos dobozból, ami úgy látszik, sosem akar kifogyni...

Little artist

Részletfotók:

Layouts

A múlt héten ismét két oldallal sikerült bővíteni az albumomat. Azaz csak eggyel, mert időközben más sorsot szántam az egyik oldalnak.

Először a Dorkáról készült oldalnak álltam neki, még korábban előhívattam ezeket a homokban pózolós fotókat róla. Egyébként nem egy csajos típus, épp ezért különlegesek ezek a képek, ahol kivételesen a nőcis oldalát mutatja be. Nem is értem, honnan vette ezeket a pózokat... Egy lágyabb, nőiesebb, pasztelles, mégis színes színvilágot képzeltem el hozzá. A homok türkizéhez választottam a hátteret, Dorka fürdőruhájához a csíkos papírt. A hátteret kibillentettem, és a fotókat az oldal széléhez illetve a ferdékhez igazítottam. Maradék köröcskék kerültek rá dekorációként, valamint romantikus rózsák, amik merőben más stílust képviselnek, mint az oldal többi része, a színei azonban harmóniában állnak velük, és egyben megadják a lágyan nőies hangulatot is. A kis köröcskékhez még hiányzik egy nagyobb is: úgy érzem, a fotókat még jobban összefogná egy nagyobb, a  három fejet egybefogó, varrott kör. Ti hogy gondoljátok?

A másik oldal Marciról készült. Először dolgoztam nagy fotóval, a mérete 17*25 cm. Világosszürke strukturált karton a háttér, erre kerültek a manapság divatos hatszögek. A "Love it" feliratú hatszöget egy coredinations karton maradékából vágtam ki. A cím betűmatrica, mely szinte beleolvad a háttérbe, épp azt szeretem benne, hogy nem hangsúlyos. A fotóra még került egy Fodor Ákos idézet is. Most ez a kedvenc oldalam. Az hiszem, ez az első olyan oldalam is, amiről azt érzem, hogy minden a helyén van. Nem is az albumban a helye, hanem egy szép keretben a falon. 

Me and I

Egy régi ausztriai kirándulást foglaltam oldalba. A fényképen az egyik haverunk van, aki éppen engem kapott lencsevégre, miközben én a kilátást -és persze őt- fotóztam.

Strukturált fehér kartonra pecsételtem a házilag készült zászlócskás bélyegzővel, így lett egy klassz egyedi hátterem. A washiból osztrák zászlót csináltam, és még néhány piros kiegészítőt dobtam az oldalra. A festett felhő mintha az égboltról csúszott volna ki. Naná hogy rajzoltam egy fényképezőgépet is. 

 Don't panic!!!

 Április 28-án az ausztriai Marchenparkban (=Mesepark) ünnepeltük Dorka 7. szülinapját. Az egész család nagyon jól szórakozott a nem csak gyerekeknek szóló vidámparkban. Mindent kipróbáltunk, ami a gyerekek korának megfelelt (a hullámvasútat, az almakörhintát meg a katapultot  persze nem!). Ültünk rengeteg sínes járművön, vonaton, traktoron, malacon, vízen ringatózó kacsás körhintában, lecsúsztunk az óriáscsúszdán, célba lőttünk, tehenet fejtünk, rémüldöztünk a kísértetkastélyban, pancsoltunk a pancsolóban, és beültünk a polip karjaiba az óriás körhintán. Nekem legjobban a léghajós körhinta tetszett. A gyerekek életükben először ültek olyan körhintán, ami magasan a föld felett forgott körbe-körbe. Marci arcán eleinte rémület tükröződött, aztán már ő sem félt. Apa szédült egy kicsit és direkt ijedt képet vágott, a gyerekek jót nevettek rajta akkor és azóta is, ha meglátják róla a fotót.

Régóta kerestem a témához megfelelő elrendezést, aztán ezt a körcikkes megoldást választottam, szerintem nagyon passzol hozzá. A színek tökéletesen adják vissza a hangulatot. Ahogy azt már megszokhattátok tőlem, most sem vittem túlzásba a díszítést, csupán Yabo-gombok szolgálnak némi dekorációul. No meg a cím, amit újságbetűkből, betűmatricából és dekorgumi betűkből állítottam össze. És a házi chevron pecsét is kellett rá nagyon.

És íme az oldal:

Mindjárt kettő

Hát, először is következzék a nagy bejelentés, amit elsősorban scrapbook-os társaimmal szeretnék megosztani: jelentem, visszatértem!

Magyarázkodni nem akarok a hosszú távollétem felől. Elég annyi, hogy az elmúlt év vége (tudom, régen volt már) kicsit sűrűre sikerült, elég sok mindent kellett teljesítenem, és szükségem volt a feltöltődésre. Jó fél éven át nem scrappeltem, bizonyára többeknek feltűnt a távolmaradásom. Ezúttal is köszönöm Jovi érdeklődését, és egyúttal bocsánatot is kérek tőle, amiért válaszra se méltattam. Ez idő alatt, bevallom, nem nagyon követtem, mi is történik a scrap.hu háza táján és scrapper körökben, bár időnként belekukkantottam a galériába. Jónéhány új arc érkezett,  sok örömteli esemény történt azóta. Utólag is hadd gratuláljak mindazoknak, akik összeházasodtak, babát várnak, vagy édesanyává váltak, sok-sok boldogságot kívánok mindnyájuknak!

Hát, jelentem, kipihentem magam, és szeretnék visszatérni a scrap-körökbe. Továbbra is bírkózom az időhiánnyal, és a kommentelés, fórumozás sem az erősségem, de újra alkotni... de jó lenne!!!

Kettő oldalt is hoztam nektek.

A gyerekek ritkán komolyak a fényképeken, Marci is mindig képeket vág, ha fotózzák, de itt olyan nagyfiúsan komolyan néz a kamerába, hogy ez a cím jutott eszembe. Időközben felkapott motívum lett a rombuszminta meg a chevron, úgyhogy dekorgumiból gyártottam is pecsétet és már kész is volt a fiús háttér. Ezen tényleg minden sk, a betűk, a fényképezőgép, a háttér, a felhők, a szív.

A másik oldal a szeptemberben már másodikos Dorkáról készült, egy digi oldalt lifteltem, nagyon tetszett az elrendezése. A chevron itt is befigyel, + egy kis pacázás.  Azt hiszem, mindkét oldal elég "Nóris" lett:  egyszerű, alig-alig kaptak díszítést.

 Elégedett vagyok velük.