Csillagvár

December 13-án munkatársaimmal a Balaton déli partján kirándultunk. A vörsi betlehem és a fonyódi kilátó mellett egyik úticélunk a balatonszentgyörgyi Csillagvár volt. Azelőtt még sohasem hallottam róla, most azonban egészen magával ragadott. Ehhez szorosan hozzájárult az a tény, hogy érkezésünkkor ragyogó napsütés és fényképezéshez kedvező fényviszonyok fogadtak, no és ez a kép:

Amíg a többiek a múzeumba mentek, addig én kihasználtam az alkalmat, és a falumúzeum-szerűen kialakított szabadtéri múzeum használati tárgyaiban gyönyörködtem. Leginkább a hangulatos csárda tetszett. Készítettem nektek egy összeállítást a kedvenc képeimből:

Patinás villák és vegyes lekvár a múltból:

Darálók, lámpások, csizmák, súlyok:

Hagymafüzérek sora:


Emléktábla a vár falán (külön szimpatikus nekem, hogy nem stílust, hanem modort véstek rá):


A Csillagvár honlapján bukkantam a vár történetére:

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját. (Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.

Karácsony közeledtével a csillag alakzat különös szimbolikával bír, örülök, hogy éppen most jártunk arra.