Köszöntelek benneteket ismét, kedves régi olvasóim! Immár két hónapja nem írtam egyetlen sort sem: sajnos egyre kevesebb időm jut alkotásra, komolyabb, időigényesebb feladatok elriasztanak, mert úgysem tudnám befejezni. Kisebb dolgokat készítek mostanában: elsősorban ékszereket, fülbevalókat gyöngyből, bőrből ajándékba és magamnak. Előkerül olykor a varrógép is, farsangra varrtam Marcinak szellem-jelmezt.
De most végre vége a hosszú télnek, ébred a természet, jöhetnek a kirándulások, túrák, és ezzel együtt megmarad kedvenc időtöltésként a fényképezés.
De most végre vége a hosszú télnek, ébred a természet, jöhetnek a kirándulások, túrák, és ezzel együtt megmarad kedvenc időtöltésként a fényképezés.
Régóta vártam az alkalmat egy megfelelő blogbejegyzésre. A hétvégén Csáfordjánosfa határában lévő Tőzike-tanösvény bebarangolása megadta ezt a lehetőséget. Most gyertek velem képzeletben ebbe a csodás, tündéri erdőbe!
Amerre a szem ellát, az erdő alja telis-tele van a tavasz egyik első virágával. Ki ne szeretne ilyen szőnyeget...
Hát nem csodálatos? Sajnos a fotók nem igazán adják vissza a látványt, de igazán szép élményben volt részünk.
Azért a fotókból is lehet sejteni valamit!Szép lehetett!
VálaszTörlésMi ezen a hétvégén voltunk itt, de addigra már elvirágzott a tőzike. Viszont így is gyönyörű volt az erdő!
VálaszTörlés